Az utóbbi évszázad motorizációjának villámgyors fejlődése miatt aktuálissá vált a gépkocsik által a levegőbe kibocsátott égéstermékek nagy mennyiségének problémája. A környezetszennyezés elleni küzdelemben a gépkocsigyártók elkezdtek olyan berendezéseket fejleszteni, amelyekkel csökkenteni lehet a gépkocsik által kibocsátott káros vegyi anyagok mennyiségét. A berendezés, ami nagymértékben felel az égéstermék emisszió csökkentéséért, az a katalizátor (az un. katalitikus reaktor).

Rövid története
- 1975r. – a kétlépcsős katalizátorok bevezetése a piacra. Ezek feladata a széndioxid és a szénhidrogén emisszió ellenőrzése volt. Rövidesen hozzáadtak még egy lépcsőt, amely a nitrogén oxidokat vonta ki az égéstermékekből.
- 1986r. – Nyugat-Európában megjelentek az első, katalizátorral ellátott gépkocsik.
- 1996r. – a katalizátorok meghódítják Kelet-Európát.
- 2007r. – tilos a német városokban katalizátor nélküli gépkocsikkal közlekedni.
- 2009r. – Rómában betiltják katalizátor nélküli gépkocsik közlekedését 7.30 és 20.30 óra között.
Működése:

A gépkocsi katalizátor a kipufogó rendszer része. A katalizátor az alkotó elemei között vegyi anyagokat (katalizátorokat) tartalmaz, amelyek növelik az égéstermékekben lévő anyagok reakcióját egymással, miközben maguk nem használódnak el. A katalizátorok működnek, számos vegyi reakciót indítva be a fém, általában platina katalizátor környezetében. A nitrogén-oxidok nitrogénre és oxigénre bomlanak, a szénmonoxid széndioxiddá alakul át, az el nem égett szénhidrogénekből pedig víz és széndioxid lesz. Ennek a folyamatnak köszönhetően sokkal tisztább levegőnek örülhetünk.
